Young Frankenstein (1974)
Ifjú Frankenstein
USA, 106 perc
Rendező: Mel Brooks
Szereplők: Gene Wilder, Peter Boyle, Marty Feldman, Madeline Kahn, Cloris Leachman, Teri Garr
"I heard the strangest music from the upstairs kitchen and I just... followed it down. Call it... a hunch."
Kevés olyan paródia létezik, amelyik nemhogy valamit is levonna az eredeti értékéből, hanem csak megerősíti annak már egyébként is betonba öntött helyét a filmtörténetben. Az Ifjú Frankenstein mégis pontosan ezt tette az 1931-es, James Whale rendezte klasszikus tisztelettudó, és egy pillanatra sem sértő kifigurázásával. Mel Brooks, a témához hűen fekete-fehérben forgatott, 2 kategóriában is Oscar-jelölést kapott filmjével kétség kívül nagyon kevés másik vetekedhet a „világ legjobb vígjátéka” címért (de köztük van egy másik Brooks-film, A producerek is).
A főszereplő ezúttal a hírhedt dr. Frankenstein unokája, Frederick, akit Gene Wilder, Brooks házi színésze alakít. Mikor tudomást szerez a rokoni kapcsolatról, elhatározza hazautazik az erdélyi családi kastélyba, ahol megpróbál nagyapja nyomdokaiba lépni, míg végül sikerrel létrehozza saját szörnyét (Peter Boyle). Ebben segítségére van a házvezetőnő (Cloris Leachman), a csinos falusi lány (Teri Garr), na és a púpos inas, Igor (Marty Feldman (hogy mennyire hiányzik a mai színészpalettáról egy ilyen született tehetség!)).
Az Ifjú Frankenstein egyszerűen Brooks legletisztultabb, legbravúrosabb és legabszurdabb filmje. Igazi erőssége a szereplőgárdája, amelynek minden tagja tökéletesen teljesít (Gene Hackman röpke jelenetét még el is felejtettem megemlíteni… de nem akarok poéngyilkos lenni), mellettük a rendező 80-as és 90-es évekbeli alkotásai roppant gyenge színi iskolák próbaelőadásainak tűnnek.
Feledhetetlen pillanat: A doktor és a szörny előadása: "Puttin’ on the Ritz!".
Utolsó kommentek