Utolsó kommentek

  • manuva: Nekem ez a kedvencem: Diana Christensen: Hi. I'm Diana Christensen, a racist lackey of the imperi... (2012.03.22. 10:20) ATFM 67.
  • hesgotcancer: A tipped jó :) Ne is mondd a frissülést, ha belegondolok, hogy eredetileg hetente egy filmről aka... (2011.04.30. 19:49) Szégyentelen önreklámozás
  • manuva: Hadd tippeljek: gocsa. (2011.04.30. 16:47) Szégyentelen önreklámozás
  • manuva: És itt melyik vagy te, gocsa vagy DNS? Egyébként én rendszeresen látogatlak, de elég ritkán frissü... (2011.04.30. 15:51) Szégyentelen önreklámozás
  • scal: erről a filmről is írtam, de inkább zanzásan: www.fatumteam.com/blog/comments.php?y=10&m=01&entry=... (2010.10.31. 23:26) ATFM 23.
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

The Ultimate Movie Geek's List

Nincs ötleted, milyen filmet kölcsönözz ki, vagy tölts le? Ezek a filmek azok, amelyeket bűn kihagynod - szerintem.

feed & twitter

ATFM 27.

2008.02.22. 22:13 | hesgotcancer | 2 komment

Címkék: 27

Amadeus (1984)
 
Amadeus
 
USA, 160 perc
Rendező: Milos Forman
Szereplők: Tom Hulce, F. Murray Abraham, Elizabeth Berridge, Roy Dotrice, Simon Callow, Christine Ebersole, Jeffrey Jones
 

"From now on we are enemies, You and I."
 
Forman nyolc Oscart nyert filmje ugyan inkább legendákon, fikción alapul, mintsem a valóságban is megtörtént eseményeken, de ez mit sem von le értékéből. Egy elejétől végéig zseniális mű, amelynek díszletei, kosztümjei, zenéje, és légköre hibátlanul megragadják a kor (a 18. század második felének) szellemét.
 
Peter Shaffer saját színdarabját írta át filmre, és remek munkát végzett. A kezdetektől hangsúlyozta, hogy, ahogyan az eredeti mű sem, úgy a film sem igyekszik történelmileg pontos, objektív Mozart biográfia lenni. A túlzások, tények elferdítése nélkül azonban nem születhetett volna meg egy ilyen izgalmas, eredeti történet, amelyben két ekkora univerzális ellenség (a bohókás született tehetség, akinek lábai előtt hever a világ, és a tehetséges, ámde középszerű művész, aki vért izzadva próbálkozik, de feledésre van ítélve) összecsaphat.
 
Tom Hulce elsőre különös választásnak tűnhet a salzburgi csodagyerek, Mozart szerepére, ahogyan az alakítása sem éppen szokványos; Forman egy gyerekes, vihogó, nőhajhász, kicsapongó életet élő bolondként mutatja be a híres zeneszerzőt. Kétség sem férhet hozzá, hogy ez egy tudatos szembefordulás a sztereotip képzettel, miszerint egy nagy művész csak kimért, intelligens, a legfelsőbb körökben pózoló ember lehet. Hiszen nagy riválisa, Antonio Salieri (F. Murray Abraham Oscar-díjas alakítása) pontosan ilyen, mégis – ahogyan a film is tanúbizonysága – az ő műveit feleannyira se ismeri el sem a kortárs hallgatóság, sem az utókor. Egyszerűen felvillanyozó, és valami bűnös élvezet van abban, hogy végignézhetjük ahogyan Mozart pojáca módjára viselkedik, iszik, nőzik, mégis mesterműveket ír, miközben Salieri görcsösen próbálkozik keresztbe tenni neki, Istenhez fohászkodik inspirációért, és igyekszik olyan jól írni, mint ő, mégis elbukik. Ahogy a befejezéshez közeledünk, Salieri egyre szánalmasabbá válik szemünkben, minden adandó alkalmat megragad, hogy Mozartot kisiklassa, míg végül a halálát is eléri – ami viszont korántsem azt a revelációt hozza, amire várt. Megtört öregember lesz belőle, aki észreveszi mekkora hibát követett el, és hogy hiába volt minden, így is Mozart válik halhatatlanná, ő pedig lassan eltűnik a köztudatból.
 
Mint említettem, mindennek alapja a fikció: Salieri korántsem számított középszerű zeneszerzőnek, nem ő ölte meg Mozartot, még csak komoly haragról sem volt szó köztük, legfeljebb egészséges rivalizálásról, és így tovább. Igaz, hogy a film téves információkat ültetett el emberek tömegének tudatában, ám van egy ennél fontosabb aspektusa is. Az 1980-as évek közepén sikerült ismét népszerűvé, hallgatottá tennie a komolyzenét: a film tele van zenei betétekkel, a Don Giovanni előadása is helyet kapott benne, a film zenéjét tartalmazó album (szinte kivétel nélkül Mozart szerzeményekkel telepakolva) pedig 56. helyezést ért el az amerikai Billboard 200-as listáján.
 
Feledhetetlen pillanat: Mozart a halálos ágyában fekve diktálja Salierinek a requiem hangjegyeit.
 

IMDb

A bejegyzés trackback címe:

https://hesgotcancer.blog.hu/api/trackback/id/tr20350803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BlackSheep89 · http://baaadmovies.blog.hu 2008.05.23. 20:20:53

Milos Forman-tól még csak a Száll a kakukk fészkére cimű mesterművet sikerült látnom, de az Amadeust is szeretném még életem során megtekinteni.
Egyébként ha valakit érdekel, nézze meg a mi (csakis rossz filmekkel kapcsolatos blogunkat).

hesgotcancer · http://hesgotcancer.blog.hu 2008.05.24. 16:50:05

Még az a film is (mármint a Száll a kakuk..) tiszteletét fogja tenni a listában:) Dönteni mondjuk nehéz lenne a kettő között, persze, mert teljesen eltérő a téma, és a két film jellege is. Szerintem ugyanolyan mestermű, és ugyanannyira kihagyhatatlan mindkettő.