Utolsó kommentek

  • manuva: Nekem ez a kedvencem: Diana Christensen: Hi. I'm Diana Christensen, a racist lackey of the imperi... (2012.03.22. 10:20) ATFM 67.
  • hesgotcancer: A tipped jó :) Ne is mondd a frissülést, ha belegondolok, hogy eredetileg hetente egy filmről aka... (2011.04.30. 19:49) Szégyentelen önreklámozás
  • manuva: Hadd tippeljek: gocsa. (2011.04.30. 16:47) Szégyentelen önreklámozás
  • manuva: És itt melyik vagy te, gocsa vagy DNS? Egyébként én rendszeresen látogatlak, de elég ritkán frissü... (2011.04.30. 15:51) Szégyentelen önreklámozás
  • scal: erről a filmről is írtam, de inkább zanzásan: www.fatumteam.com/blog/comments.php?y=10&m=01&entry=... (2010.10.31. 23:26) ATFM 23.
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

The Ultimate Movie Geek's List

Nincs ötleted, milyen filmet kölcsönözz ki, vagy tölts le? Ezek a filmek azok, amelyeket bűn kihagynod - szerintem.

feed & twitter

ATFM 21.

2007.11.29. 15:48 | hesgotcancer | 1 komment

Címkék: 21

Smoke (1995)
 
Füst
 
USA, 112 perc
Rendező: Wayne Wang
Szereplők: Harvey Keitel, Forest Whitaker, William Hurt, Jared Harris, Stockard Channing, Harold Perrineau
 

"It's my corner, after all. It's just one little part of the world, but things happen there too, just like everywhere else."
 
Sokan nem gondolnák, hogy egy olyan film is izgalmas, sőt, többször is megnézhető lehet, amiben a szereplők mást sem csinálnak, csak beszélgetnek. Pedig Wayne Wang lényegében arról készített filmet, hogyan beszélgetnek az emberek.
 
A film - amelynek forgatókönyvét Paul Auster írta saját, a New York Times-ban publikált novellája alapján - szereplői mindennapi emberek, akikkel szeméyes sorsuk illetve a körülmények hatására nem is annyira mindennapi dolgok esnek meg. Történeteik egy egyszerű brooklyni dohánybolt körül forognak, és valamilyen faramuci módon mindegyiküké egyszer csak összefonódik az utána következőével. A Füst többszálú narratíváját tekintve a Robert Altman által rendezett Rövidre vágva kevésbé ambiciózus kistestvére, de ez mit sem von le értékéből. Wang filmje ettől még eredeti és őszinte krónikája a nagyvárosi életnek, a mindennapi örömöknek, gondoknak, és az oly törékeny emberi kapcsolatoknak. Az 1980 óta Brooklynban élő Auster bámulatos pontossággal ragadta meg a világon egy másik városhoz sem hasonlítható lakhelyének, a különféle nemzetiségű, vallású, kultúrájú és politikai nézeteket valló emberek olvasztótégelyének, a kozmopolita New York-nak az esszenciáját: történetének szereplői az élet, úgy mint a társadalom eltérő területeiről érkeznek, valami közös, ami mélyebb, mint mondjuk a nemzetiség, mégis összefogja, egyesíti őket.
  
A Füst egy megindító, meglegszívű, alapvetően drámai, ám időnként meglepően humoros film, roppant szerethető karakterekkel. Wang biztoskezű direktor, aki hosszú, megszakítás nélküli merengő snittjeivel hagyja a színészeit kibontakozni. Ők pedig kapva kapnak az alkalmon, egytől egyig brillírozva adják elő remekül megírt dialógusaikat: William Hurt majdnem egy évtizede nem volt ilyen jó; Forest Whitaker alakítása egyszerűen szívbemarkoló; Harvey Keitelt pedig igazán frissítő végre olyan szerepben látni, amiben nem úgy néz ki, mint aki rögtön ki tudna belezni téged.
 
A füst, mint visszatérő motívum, végigkíséri a szereplőket, körüllengi őket. Szinte mindenki cigarettázik, pipázik, füstöl valamit; egyszerű metaforája ez a boldogság, a jólét, az élet tűnendőségének. A füst megnyugtat, remek társalgási téma, és egyfajta társadalmi kapocs, összehozza az embereket. Amikor Auggie, a dohánybolt tulajdonosa (Keitel) megmutatja Paulnak (Hurt) a 4000 fotóból álló albumát, amely azokból a képekből áll, amiket minden egyes reggel ugyanabban az időpontban, ugyanazon a helyen rögzített, Paul gyorsan elkezdi átlapozni azt, Auggie viszont megállítja: "Sosem fogod megérteni, ha nem lassítasz le." És ez a kulcsmondata az egész filmnek, ami - még aki soha nem is dohányzott életében, egyetérthet ezzel - leginkább olyan, mint egy finom szivar elfogyasztása.
 
Feledhetetlen pillanat: Auggie (Keitel) záró monológja. Ez az a rövid történet, amit Auster 1990-ben írt, és Wanget inspirálta a film elkészítésére.
 

IMDb

A bejegyzés trackback címe:

https://hesgotcancer.blog.hu/api/trackback/id/tr8246740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

El Chico 2007.12.02. 20:50:53

Basszus, szerintem a film, amit mindenkinek, aki a médiába vágyik, kötelezővé kéne tenni: A felejtés virágai (Harrison's Flowers)! Fotóriporterek a délszláv háborúban. Megdöbbentő képek, kiábrándító tények és a valóság. (Bocsánat a kicsi offtopicozásért, de ez nagyon beugrott most. :))